2011. február 20., vasárnap

TEDD SZEBBÉ A NYUGDÍJAS ÉVEIDET..!



MIVEL JÁR A NYUGDÍJASOK ÉLETKÉPESSÉGE...!

 

Sokkal nagyobb lehetősége van a nyugdíjas embereknek frissen tartani magukat,
mint azt hinnénk.


Legfontosabbak..:

A jómód ,

a magas képzettség,
a legfőbb 
konzerváló erő.

A tanulás a legfontosabb:
A legtöbb felsőfokú végzettségű személy, kiválóan elvan

a nyolcvanas évei közepéig.




*Autót vezet, 

*Táncolni ,
*Színházba jár,
*sportol stb.

Ezzel szemben azok:
 Akiknek nincs diplomájuk
 fokozatosan hanyatlanak 30 és 80 éves koruk között.

Hogyan növelhetjük a boldog öregkor esélyeit..?
Keressünk új kihívásokat,
tanuljunk új dolgokat.
Például nyelvet,
vagy tanuljuk meg az internet világát,
vagy valamilyen hangszeres zenét.

 A keresztrejtvény-fejtés és a videojátékok nem segítenek,
mert csak használják az agyat,
nem segítenek kibányászni a benne lévő információkat.


 A tanulás megváltoztatja az ember gondolkodását,
s ezzel növeli a kopással szembeni
ellenálló-képességét.

Mi a jelentősége a jó fizikai kondíciónak?
Az elhízás és a tétlenkedés megöli az embert.
Célszerű kitűzni célként 30 perc mozgást minden napra,
 ha ebből 10 összejön,
már az is segít.
Az emberi test minden korban jó néven veszi, ha megmozgatják.

Még az ágyhoz kötött 80 éveseknek is jól jön a rendszeres könnyű mozgás,
ami után kevesebb a panaszuk, nem érzik magukat kényelmetlenül.

Hogyan takarékoskodjunk öreg korunkra?
Tűzzünk ki magunk elé egy megtakarítási célt,
 amit ésszerűnek tartunk,
 és rendszeresen tegyünk félre egy összeget.
Tegyük ezt a dolgot automatikussá.

Ennek ellenére sokan nagyon rosszul járhatnak anyagilag,
amikor 65 éves korukban
 eljön a nyugdíjazás
ideje.
Újra kell gondolnunk a nyugdíjba vonulás ügyét.
Hacsak nem beteg valaki,
semmi oka rá,
 hogy
65 éves
 kora után ne dolgozzon.

 A munka rendszert visz az életébe:
Persze nem abban a tempóban kell folytatni,
mint korábban.

 Mi a rossz oldala az öregségnek?
Az idősebb emberek hajlanak a könnyelműségre.
Erre figyelni kell,
nehogy olyasmit vállaljon az ember,
 aminek nem tudja állni az anyagi következményeit.

Célszerű listát készíteni egy-egy vásárlás előtt arról,
 miért nem érdemes valamit megvennie
valakinek.
 Érdemes hosszabban morfondírozni,
 illetve tanácsot kérni egy-egy fontos döntés meghozatala előtt.

A másokkal való kapcsolat fontos dolog.
Az elmagányosodás jelentős kockázati tényező,
olyan,
mint a dohányzás.
Tartsunk fenn szoros családi,
 baráti kapcsolatokat,
ez adhat igazi értéket az életünknek.

2011. február 15., kedd

2011. február 13., vasárnap

Rám figyelve.












KARCOLAT..!

Itt csöndben, rám figyelve.
Mikor szakítottál időt arra, hogy velem legyél,
csak velem.
Gondolsz néha arra, hogy szeretlek.
Szeretlek, mert enyém vagy,
szeretlek, mert én teremtettelek.

Azért teremtettelek, mert szeretlek és mindig is szerettelek. 
Szeretetem teremtménye vagy..! 
Benne voltál terveimben, hogy része legyél a világnak. 
Öröktől fogva benne voltál a szeretetemben, hogy a világnak része lehessen benned. 
Akartam, hogy legyél és akarom, hogy az legyél, akinek akartalak. 
Nem kérdem ki vagy, milyen vagy. 
Ismerlek téged. 
Ismerlek és elfogadlak olyannak, amilyen vagy. 
Ha sántítasz, nem kívánom tőled, hogy táncolj. 
A mankóiddal együtt is bejöhetsz hozzám.
Ha táplálékra van szükséged, 
adok neked.

Ha vigaszra vágyakozol, nálam megtalálod.
Nem darabollak szét részeidre, hogy megismerjelek.
Nem szavaid és tetteid alapján ítéllek meg. 
Én, a szívek, vesék vizsgálója ismerem legtitkosabb gondolataidat is.
Ismerem vágyaidat, szándékaidat. 
Én nem a külső alapján ítélek.
Én magadhoz mérlek, nem másokhoz. 
Én nem utállak a bőneid miatt.
Én a bőneidet utálom, és a bőneidtől csak általam szabadulhatsz meg. 
Csak szólj, és én megbocsátok neked, 
csak kérd, és újra tiszta lappal indulhatsz előttem.
Én azt akarom, hogy örülj, hogy boldog légy..!
Mert én örülök neked, és meg akarom osztani veled az örömömet!
Én azt akarom, hogy tudj nevetni, hogy mindig vidám legyél. 
Én azt akarom, hogy észre vedd: az élet szép és élni jó! 
Azt akarom, hogy színt vigyél mások életébe is, 
hogy az emberek megtanuljanak kacagni tőled, hogy felszabadult lehess. 
Azt akarom, hogy az enyém lehess, hogy kifoszthassalak. 
Nem azért, hogy kifosszanak, hogy semmid se legyen, hanem,
hogy én legyek mindened, 
hogy egészen betölthesselek,
hogy átjárjalak,
s
hogy szeretetem a tied legyen.

Jól tudom életed tele van gondokkal, nehézségekkel. 
NE FÉLJ, nem kell félned, én veled vagyok. 
Én a tied vagyok, egészen neked adtam magam. 
Aki fél, az nem talál meg engem. 
A félelem elfordít tőlem. 
A félelem meggátol abban, hogy szeretni tudj.
Aki fél, az nem tud igazán szeretni. 
A félelemtől kell félned.
Én a tied vagyok, és ez elég neked.
Az én kegyelmem elég neked, és én betöltelek.

Hogyan magyarázzam meg neked:
Én mindig veled vagyok. 
Akkor is, ha úgy érzed, mindenki elhagyott,
akkor is, ha azt mondod, nincs szükséged rám.
Én melletted állok és várom, 
hogy figyelj, 

FIGYELJ RÁM..!

Nem kényszerítelek, csendben szólongatlak, s ha rám figyelsz, meghallod hangomat. 
A neveden szólítalak, az igazin, amelyet én adtam neked.
Csak akkor hallod meg a hangomat,
ha ismered a nevedet, 
ha tudod, hogy fontos vagy nekem.
Fontos vagy nekem, mert szeretlek. 
Nélkülem semmi vagy,
nincs életed,
nincsenek lehetőségeid.

Nélkülem nincs meg az újrakezdés lehetősége. 
Ha egyedül akarod járni az utadat, 
megteheted. 
Elfordulhatsz tőlem. 
Ha nem akarsz látni, becsukhatod szemeidet,
ha nem akarsz hallani, befoghatod füleidet.
Ha nem akarsz emlékezni rám, megfeledkezhetsz rólam. 
 De nélkülem az életed olyan, mint a fáról lehullott levél: 
a legelső szél elsodorja.



Mint az olaj nélküli mécses: hiába akar lobogni, csak a kanóc ég el füstölögve. 
De én nem oltom ki a pislákoló mécsest, 
és a megtört nádszálat sem töröm össze: 
Én semmire sem kényszerítelek, mert szeretlek.

És ha néha vádolsz, gyűlölsz, én akkor is szeretlek!

A kudarcaidban is ott vagyok veled, mert önmagadban semmi vagy, 
 de én a kudarcaidban is szeretlek.

Olyan könnyen megfeledkezel rólam: 
a barátok, 
a munka,
a szórakozás,
vagy a mindennapi robot leköti figyelmedet.

Csak ha nagy a baj, ha szorít az idő, akkor jutok eszedbe.

Akkor jössz: de én mindig várlak. 

Szüntelenül, mert egészen neked adtam magamat. 
Minden beteljesedett, mert Atyám, az örök Atya így akarta.
Jöjj velem, ne szégyelld, hogy veled vagyok! 

Talán nem érted, hogy miért tettem mindezt: 
miért volt szükség a Betlehemre, 
a Golgotára,
miért a szalma, 
a jászol, 
az ostor és az ,,áldozat"
, a kereszt... 
Nem baj, ne törd a fejedet rajta túlságosan... ne
akarj mindent egyszerre megérteni!

Ha tudsz szeretni, láthatod: 
a szeretet áldozatot követel, 
önfeláldozást..! 

Én téged végtelenül 
SZERETLEK.


Egyetlen fiú.








CSAK EGYETLEN FIÚT LÁTTAM..!

 
 Három asszony ment vízért a kútra. 

Nem messze onnan egy öreg üldögélt a padon, 
és figyelte, 
 hogyan dicsérték az asszonyok fiaikat.

Az én fiam - mondta az első, ügyes és fürge. 
Felülmúlja fürgeségben a falu bármelyik gyermekét.

Az én fiamnak ,mondta a második.
Olyan hangja van, mint egy fülemülének.
 Ha énekel, mindenki csak hallgatja és bámulja őt.

A harmadik hallgatott. 
Hát te miért nem dicséred a fiad..?
Kérdezte a két másik.
Nem tudom, mi miatt is dicsérhetném ,válaszolta..!

Az én fiam nem rendkívüli 
gyerek 
és 
nincs benne semmi különös...!
Az asszonyok megtöltötték vödreiket és elindultak hazafelé.

Az öreg lassan követte őket. 

Látta milyen nehezére esik az asszonyoknak, 
hogy a vödrüket cipeljék és nem is csodálkozott azon, 
hogy egy idő múlva letették terhüket, 
hogy egy kis levegőhöz jussanak. 
Ekkor szembejöttek velük fiaik.

Az első kézre állt és cigánykereket vetett. 
Milyen ügyes gyerek! - kiáltották az asszonyok.

A második egy dalba kezdett.
Az asszonyok meghatottan figyelték, könnyekkel a szemükben.

A harmadik fiú odaszaladt anyjához.
Szó nélkül átvette tőle a vödröket és elindult velük hazafelé...!

Az asszonyok odafordultak az öreghez és megkérdezték..!

Mit szólsz a fiainkhoz..?

A fiaitokhoz..?

Mondta csodálkozva 
az öreg.!

Én csak egyetlen fiút láttam..!







Aki mindig elégedetlen..!



A kőfaragó...!


Volt egyszer egy kőfaragó, 
aki mindig elégedetlen volt magával és az életével.
Egy szép napon, amikor mendegélt, elhaladt egy gazdag kereskedő háza előtt. 
Benézett a nyitott kapun és látta,
hogy odabent csak úgy nyüzsögnek az előkelőbbnél előkelőbb látogatók.
Milyen hatalmas is lehet egy ilyen kereskedő! 
Gondolta a kőfaragó.
Elfogta az irigység, és azt kívánta, bárcsak ő is ilyen gazdag lehetne. 
Akkor bezzeg nem kellene szegény kőfaragó módjára tengetnie az életét.

Legnagyobb ámulatára egyszerre gazdag kereskedővé változott.
Nagyobb pompa vette körül, amit valaha álmodni mert volna.
Irigyelte és gyűlölte is mindenki, aki nála szegényebb volt. 
Egyszerre csak pompás gyaloghintót vittek el háza előtt,
gyaloghintóban magas rangú
hivatalnok terpeszkedett, 
körülötte szolgák hada és gongot ütő katonák.
A leggazdagabb ember is mély meghajlással hódolt a menet előtt.
Milyen hatalmas ez a hivatalnok , gondolta.
Bárcsak magas rangú hivatalnok lehetnék..!

Ezután magas rangú hivatalnokká változott.
Mindenhová dúsan hímzett gyaloghintón cipelték, 
és a nép reszketett tőle és gyűlölte és földig hajolt előtte, amerre csak járt. 
A nyári nap forrón tűzött és a hivatalnok iszonyúan 
kényelmetlennek érezte a fülledt gyaloghintót. 
Kinézett. 
A nap fenségesen ragyogott az égen és tudomást sem vett a hivatalnok létezéséről.
Milyen hatalmas a nap ,gondolta.
Bárcsak nap lehetnék!

Ezután nappá változott, mindenkire pokoli erővel sütött,
kiégette a mezőket,
és a földművesek átkot szórtak rá. 
Ám egyszer csak nagy fekete felhő kerekedett, 
és odafurakodott a nap és földműves közé, 
így a nap sokat veszített erejéből. 
Milyen hatalmas az a viharfelhő, gondolta.
Bárcsak viharfelhő lehetnék!

Ezután hatalmas felhővé változott, 
elárasztotta a mezőket és a falvakat,
mindenki kétségbeesésére. 
Hamarosan azonban úgy érezte, hogy valami nagy erővel tolja. 
A szél volt az. Milyen hatalmas a szél,gondolta.
Bárcsak szél lehetnék..!

Ezután széllé változott, 
lefújta a cserepeket a háztetőkről, kicsavarta tövestől a fákat, 
és mindenki gyűlölte őt és félt tőle,
amerre csak elsüvített.
Hanem egyszerre csak nekirohant valaminek,
amit bárhogyan igyekezett is elfújni, csak állt rendületlenül. 
Hatalmas szikla volt az.
Milyen hatalmas ez a szikla,gondolta. 
Bárcsak szikla lehetnék!

Ezután kősziklává változott, hatalmasabb volt mindenkinél a világon. 
Ahogy ott állt, egyszer csak kopácsolást hall, 
egy kalapács hangját és érezte, hogy farigcsálják az oldalát. 

Ki lehet hatalmasabb nálam, a sziklánál..? 
Kérdi...?
Letekintett, és mélyen maga alatt meglátott egy kőfaragót....!

Téveszme.









Tíz téveszme, amely szétzilálja a házasságot...!


Vegyük sorra a tíz leggyakoribb önámítást, amely végső soron a házasság felbomlásához vezet.


1. téveszme: 
A házasság - szerződés...!

 


Igen, a házasság jogi egyezség, Isten szemében azonban ennél sokkal több. A házasság valójában szövetség, megszeghetetlen ígéret, életre szóló elköteleződés ,,jóban-rosszban", jólétben és szegénységben, egészségben és betegségben. Azt jelenti, hogy akkor is szereted a másikat, ha éppen nincs hozzá kedved, hűséges maradsz, és megbirkózol a nehézségekkel.



 

2. téveszme: 
Veled kötöttem házasságot, nem a családoddal...!
 

Az igazság az, hogy nemcsak a házastársaddal kötötted össze az életedet: a családja is hozzátartozik a hozományhoz. Ne áltasd magad azzal, hogy a családját félreteheted! Köztük nőtt fel, ők nevelték olyanná, amilyennek megismerted. Igen, vannak más hatások is, és az ember sokat változik, de a fejlődést alapvetően a család határozza meg.

 

3. téveszme: 
Meg tudom változtatni a házastársamat...!
 

Tévedés! Nem valószínű, hogy múlhatatlan szereteted hatására meg fog változni az, hogy mindig elkésik, vagy hogy rendetlenség van a szobájában. Az együtt járás idején vedd észre az efféle figyelmeztető jeleket, főleg a súlyosabbakat, pl. ha sokat iszik, ha erőszakos a természete, vagy ha nem tartja meg az ígéreteit. A nászút után ezek a dolgok nagy valószínűséggel nem fognak javulni, csak romlanak. Az igazság az, hogy egyetlen dolgot tudsz befolyásolni: azt, hogy hogyan reagálsz a viselkedésére. Egyedül ezen változtathatsz.

4. téveszme: 
Túl sok mindenben különbözünk...!
 

A különbségek nem jelentenek komoly problémát, csak akkor, ha az értékrend és az erkölcsök terén mutatkoznak. Attól, hogy nem vagytok igazán összeillők, még nem megy tönkre a kapcsolat. Az igazi kérdés az, hogy hogyan kezelitek a különbözőséget. Meg kell tanulnotok úgy alkalmazkodni, hogy az mindkettőtök számára elfogadható legyen. Vannak feloldhatatlan különbségek is; ezeket meg kell tanulnotok elfogadni. A konfliktuskezelés krisztusi módjára vonatkozóan pedig világos útmutatást találtok a Szentírásban.

 

5. téveszme: 
Nem érzem többé azt a lángoló szerelmet,
elmúlt, vége..!
 

A szenvedélyes szerelem nem tart örökké, a szeretet azonban egy életen át megmaradhat. Az ember időnként nem érzi, hogy szereti a másikat, ezért el kell határoznia, hogy mindig úgy fogja szeretni, mint önmagát. A kritika például erősen csökkenti a szeretet érzését; egyik oldalon lenézést, a másikon védekezést idéz elő, ami érzelmileg eltávolítja egymástól a házastársakat. Az igazság az, hogy a szeretet érzését sokféleképpen fel lehet erősíteni. Például úgy, hogy az ember minden negatív megjegyzését öt pozitívval ellensúlyozza. Sokat jelent, ha barátian elbeszélgettek és segítetek egymásnak. Nem szoktam kétségbe vonni, amikor egy-egy férj elmondja, hogy már nem érez lángoló szeretetet a felesége iránt. Csak azt próbálom megértetni velük, hogy a szeretet, a szerelem érzését újra fel lehet szítani.

 

6. téveszme: 
A hagyományosabb házasság a megoldás...!
 

Kiábrándultságában sok férfi úgy érzi, boldogabb lenne, ha olyan kapcsolatban élne, ahol a férfi az úr. Sokan elbizonytalanodnak a férfi-női szerepekkel, feladatokkal kapcsolatban. Az engedékenység fogalmát gyakran rosszul értelmezik és sokszor visszaélnek vele. Isten a házasságban egyenrangúnak akarta a férfit és a nőt. Kétszer nyilatkoztatta ki a nemekre vonatkozó akaratát: a Paradicsomban és Krisztus életében. Ez legyen előttetek a példa, amikor férfi és nő kapcsolatáról gondolkodtok. Meglátjátok: akárhogyan alakítjátok kapcsolatotokat, a kölcsönös engedékenység, tisztelet, biztatás és empátia elengedhetetlen.

 

7. téveszme: 
Ilyen vagyok, nem tudok megváltozni: 
Kellek vagy nem kellek...?

 
Aki nem hajlandó változni, az voltaképpen Isten ellen lázad: másként akarja berendezni életét, mint Ő. Azzal, hogy azt mondja, nem tud megváltozni, elutasítja a megváltás és a megtérés keresztény élményét. Az ember mindig törekszik a tökéletességre, de ez a valóságban folyamatos küzdelmet jelent. Azt jelenti, hogy mindig kész vagy felülvizsgálni a viselkedésedet, és igyekszel Krisztushoz egyre hasonlóbbá válni. Ha a házastársak így élnének, kevesebb volna a válás. Az ember nem változik meg magától, csak ha akar. A változás lehetséges, de három dolog kell hozzá: akarás, engedelmesség és a Szentlélek ereje.

 

8. téveszme: 
Volt egy házasságon kívüli kapcsolatom - el kell válnunk...!

A házasságon kívüli kapcsolat súlyos és romboló, de nem helyrehozhatatlan, ha mindkét házastárs akarja. A viszonyt fel kell számolni, bűnbánatot kell tartani, bocsánatot kérni és megbocsátani, majd újjáépíteni a házastársi kapcsolatot. Az egyik fél megszegte a szövetséget, de ha mindketten akarják, helyreállíthatják. Nem könnyű, de lehetséges.

 

9. téveszme: 
Mindegy, mit teszek, Isten úgyis megbocsát...!
 

Isten valóban megbocsát, ha megbánod a bűneidet, de ettől még igenis számít, hogy mit teszel. Tetteid természetes és lelki következményekkel járnak, ne vedd hát olyan magától értetődőnek Isten kegyelmét!

 

10. téveszme: 
Menthetetlen a helyzet...!
 

Ha feladtad, ha a jövő reménytelennek tűnik, ha eltávolodtatok egymástól, ha nem tudjátok kezelni a konfliktusokat, ha hibáztál, vagy bármi legyen is a probléma, higgy abban, hogy Isten akkor is tud cselekedni, amikor te már nem. Meg tudja változtatni az emberi szívet, képes csodát tenni, a legnehezebb körülmények között is bármit el tud érni. Ő a lehetőségek Istene. Közeledj hozzá, imádkozz a házasságodért, küzdj igazi ellenségeddel, a sátánnal, és reménykedve várd, hogy Isten megsegítsen!

Ha házastársaddal együtt bensőséges kapcsolatban maradtok Istennel, házasságotok sugározni fogja ezt a meghitt kapcsolatot. A válás elkerülhető! Vegyétek észre a mai kultúra hazugságait, és a Szentírás igazságához ragaszkodva szálljatok szembe velük!


Nincs házasság, amelyet ne fenyegetne a válás, 
de kezetekben van a lehetőség, 
hogy megelőzzétek..!


 


Üres virágcserép.









TANULSÁGOS TÖRTÉNET..!


Egyszer régen élt egy bölcs és boldog király.
Egy bánata volt csupán:
Hogy nem születtek gyermekei. 
Sokat törte a fejét, hogyan segíthetne magán,
míg egyszer remek ötlete támadt:

Kiválasztom az ország legbecsületesebb gyermekét és örökbe fogadom.
Nyomban megparancsolta a szolgáinak, hogy minden gyermeknek adjanak virágmagvakat, és kihirdette:

Aki ezekből a magvakból a legszebb virágokat neveli, 
azt fiammá vagy lányommá fogadom!

A gyerekek buzgón nekiláttak az ültetésnek, 
öntözésnek, 
hiszen mindannyian szerettek volna a bölcs király fogadott gyermekeként élni. 
Szon Il is szorgalmasan öntözte a magvakat, 
de hiába teltek a hetek, bizony semmi eredmény nem mutatkozott: 
A magvak csak nem akartak kicsírázni.

Milyen különös, álmélkodott Szon Il, s végül az édesanyjához fordult segítségért.
Mi lehet az oka, hogy nem csíráznak ki a magvaim..? 
Kérdezte.
Talán másik földbe kellene átültetnéd őket ,tanácsolta anyja.
Szon Il átültette a magvakat, de ott sem indultak fejlődésnek. 
Hamarosan felvirradt a nap, amikor a királynak meg kellett tekintenie a virágokat. 
Díszbe öltözött az egész város, 
a sok-sok gyerek meg az utcára tódult, és szorongatták a szebbnél szebb virágokat. 
A király sorra elhaladt előttük, 
de bizony egy szikrányi öröm se látszott az arcán.
Az egyik ház előtt azonban megpillantotta a pityergő
Szon Ilt,
aki üres virágcseréppel álldogált az utcán.
 
Halvány mosoly derült föl a király arcán, és maga elé hívatta a kisfiút:

Hát te meg mit állsz itt ilyen búsan ezzel az üres virágcseréppel?
Kérdezte tőle.
Szon Il hüppögve mesélte el, 
Hogyan ültette el a magvakat, hogyan öntözte, gondozta, de azok mégsem indultak fejlődésnek.
 
A király ennek hallatára karjába kapta Szon Ilt, és boldogan kiáltotta:

Ez az én becsületes kisfiam!

Az emberek értetlenül nézték, mi történik, és egyikük lármázni kezdett:
Miért fogadod örökbe ezt a fiút az üres virágcseréppel..?

A király ekkor így szólt:
Minden virágmag, amit a gyermekeknek kiosztottam, főtt mag volt. Egy sem csírázhatott ki közülük.

Az emberek erre helyeslően bólogattak, 
a gyermekek pedig, 
akik a pompás virágokat szorongatták,
igencsak elszégyellték magukat hiszen valamennyien más magvakat ültettek el.



Gondolatok.



GONDOLATOK MELYEK SZEBBÉ TESZIK AZ ÉLETÜNKET...!

* Jól érzem magam.
* Nyugodt, energikus, és vidám vagyok.
* Szerveim egészségesen működnek.
* Elégedett, és kiegyensúlyozott vagyok.
* Békében és megértésben élek mindenkivel.
* Türelemmel figyelek másokra.
* Minden helyzetben megtalálom a jót, a szépet, és a hasznosat.
* Elfogadom és becsülöm magamat és embertársaimat.
* Bízom magamban, bízom belső bölcsességemben.
* Örömmel és bátran kezdek minden új dologba.
* Bármilyen helyzetbe kerülök, nyugodt és higgadt maradok.
* Örömmel végzem a rám bízott feladatokat.
* Minden helyzetben feltalálom magamat.
* Tanulékony vagyok, az új dolgokat örömmel fogadom.
* Jó kedvvel teszem a dolgomat.
* Figyelmemet remekül tudom összpontosítani.
* Értékes és egyedi ember vagyok.
* Mindenkiben észreveszem a jót, a szeretetreméltót.
* Szeretem az embereket, szívesen segítek rajtuk.
* Elfogadom mások szeretetét, segítségét.
* Őszinte, és becsületes vagyok.
* Gondolataimat bátran megosztom másokkal.
* Érzéseimet a megfelelő formában mindig őszintén kimutatom.
* Emlékszem a számomra fontos dolgokra.
* Jó a memóriám.
* Remek ötleteim támadnak.
* Könnyedén és örömmel tanulok.
* Bármibe is kezdek, sikerre viszem azt.
* Minden problémámra megtalálom a megoldást.
* Szorgalmas és kitartó vagyok.
* Biztonságban vagyok.
* Életemet én irányítom.
* Felelősséget vállalok minden döntésemért, és tettemért.
* Valamennyi döntésem a javamat szolgálja.
* Kész vagyok változtatni az életemen.
* A változtatásoktól egyre jobban érzem magam.
* Örömmel fogadom életem minden percét.
* Szeretettel és megértéssel közeledem mások felé.
* Vidám, boldog és szabad vagyok.
* Bárhová megyek, szeretettel fogadnak az emberek.
* Emberi kapcsolataimat a szeretet, a tisztelet és a megértés irányítja.
* Minden kapcsolatom harmonikus.
* Figyelek testem üzeneteire.
* Vigyázok az egészségemre.
* Egészséges ételeket fogyasztok.
* Békesség van a szívemben és a lelkemben.
* A szeretet jegyében élek és cselekszem.
* Minden perc szépségét felismerem.
* Bátran és őszintén szembenézek életem minden eseményével.
* Kész vagyok változtatni hozzáállásomon és szóhasználatomon.
* Örömmel elengedem a haragot, a sérelmeket, 
mert ez szabaddá, könnyűvé és gondtalanná tesz.
* A változás életem természetes rendje.
* Élvezem és elfogadom a változást.
* Rendet tartok magamban és magam körül.
* Egészséges, erős és elégedett vagyok.
* Az embereknek szüksége van rém.
* Öröm számomra szeretetet adni és kapni.
* Életemet boldoggá és sikeressé tudom tenni.
* Bőségben, egészségben és szeretetben élek.
* Életemnek értelme van.
* Egészséges vagyok, és az is maradok.
* Napról napra, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok.
* Szeretteim testileg és lelkileg egészségesek, és szépen haladnak előre fejlődésük útján.
* Becsülöm és szeretem magam.
* Erényeimből és eredményeimből erőt merítek.
* Hibáimból tanulok, és azok révén is fejlődök.
* Jó kapcsolatban vagyok embertársaimmal.
* Könnyen és jól döntök.
* Megbízom megérzéseimben, egyre intuitívabb vagyok.
* Könnyen fogadom a változást, szükség esetén magam is változom.
* Örömmel szélnek eresztek minden feszültséget, idegességet, 
előítéletet, és kritikát.
* Könnyen megértek másokat.
* Örömmel nézem embertársaim fejlődését.
* Kivételes, egyedi ember vagyok.
* Értékelem egyediségemet.
* Szabadon önmagam lehetek, és másoknak is megengedem, 
hogy szabadon önmaguk legyenek.
* Az élet várt és váratlan módokon gazdagít.
* Életem minden percét értékelem.
* Tisztelettel fordulok a körülöttem élőkhöz.
* Örömmel fogadom életem minden új napját.
* Erős és talpraesett vagyok.
* Szélnek eresztek mindent, ami feleslegessé vált.
* Egészséges ételekre vágyom.
* Csodálom testemet, megőrzöm egészségét.
* Elengedem a régit, és befogadom az újat.
* Mindenkiből a legjobb énjét hozom elő.
* Hibáimból tanulok, eredményeimből erőt merítek.
* Életem alakulásáért én vagyok a felelős.
* Szeretni tudom magamat.
* Szabadon és örömmel fejezem ki gondolataimat és érzésemet.
* Biztonságban érzem magam.
* Összhangban állok a világmindenséggel.
* Minden élethelyzetben magabiztos maradok.
* Elengedem a múltat, és mindenkinek megbocsátok.
* Örülni tudok embertársaim sikereinek.
* Képes vagyok a feltétel nélküli szeretetre.
* Képességeimmel az emberiség javát szolgálom.
* Szeretetet, megértést és békességet teremtek magam körül.
* Gondolataimmal, szavaimmal és tetteimmel az emberiség fejlődését szolgálom.
* Napról napra egyre boldogabbá, egyre teljesebbé válik életem.
* Tudatalattim végtelen intelligenciája felfedi előttem a válaszokat, irányt mutat a tanulásban.


Ha mindennap végigolvasod,akkor hatni fog rád...!


Te vagy.


Ültetsz, vagy Építesz...?

Ha ültetsz, akkor kertész vagy, 
aki a magok elültetése és a talaj megfelelő táplálása után egy életen át szüretelheti az egyre nagyobb kertjének gyümölcseit.

Ha építesz, akkor falakat húzol. Falakat az emberek köré.
Korlátokat, amelyekből az ember nem tud menekülni.

Az ember függő lény. 
És nem csak a cigaretta, az alkohol, vagy a csokoládé tud függőséget kiváltani. 
Függsz a főnöködtől és függsz a hiteled havi törlesztő részletétől.
Legjobban a környezetünk programozó hatásától, 
a gondolatainktól és hiedelmeinktől függünk. 
Minden függőség bilincsbe ver és korlátoz. 
Korlátoz abban, hogy igazi önmagad legyél.
Függőség azt jelenti, nem tudsz szabadulni valami olyasmitől, 
amire nincs szükséged. 
Nem tudsz változtatni olyasmin, amin a legszívesebben változtatnál.

Ha őszintén megvizsgálod Magad, és rájössz, hogy Te is függő lettél, 
csak ez a felismerés indíthat el azon az úton, 
hogy elkezd keresni a megoldást.
Azt a megoldást, amit meg is tudsz valósítani. 
Ugyanis az ember legemberibb tulajdonsága,
hogy szinte mindenre tudja a helyes választ, 
de nem képes megtenni.

Nehogy azt hidd, hogy az akaraterő hiánya az, amiért nem tudsz változtatni. Az akaraterő önmagában nem létezik. Csak a Bennünk gyökeret vert gondolatok építő és ültető hatása létezik.
A körénk épült falakat egyetlen módon lehet lebontani. Ha elkezdünk ÜLTETNI.

Ha szeretet van benned minden és mindenki iránt, akkor ültetsz. 
A szeretet magvait ülteted el másokban is.

Ha félelmet keltesz, akkor építesz.
Ha mindig az igazságot keresed, akkor ültetsz.
Ha csak a saját hasznodat nézed, amikor döntened kell, építesz.
Ha önzetlen vagy ültetsz.
Ha bebizonyosodik valamiről, hogy hazugság, 
de Te régebben igaznak hitted és ezért hirdetted, 
akkor az igaz is volt, tehát ültettél.
Ha bebizonyosodik valamiről, hogy hazugság volt, 
de Te ezután is igaznak hirdeted, akkor építesz.
Ha önbizalmat adsz másoknak, hogy azok lehessenek, 
akik lenni akarnak, akkor ültetsz.
Ha bírálsz, vagy kritizálsz másokat, építesz.
Ha elismerésedet és háládat fejezed ki másnak, ültetsz.
Ha úgy adsz tanácsot, hogy érezze a másik, kisebb nálad, akkor építesz. 
Hiába jó a tanácsod.
Ha úgy adsz tanácsot másnak, hogy ő nem érzi magát kisebbnek nálad, akkor ültetsz.

Ha egy fát elültetsz, akkor ültetsz.
Ha egy fát kivágsz, akkor építesz.

Ha közreműködsz abban, hogy valaki rajtad keresztül ültessen, akkor Te is ültetsz.
Ha közreműködsz abban, hogy valaki rajtad keresztül építhessen, akkor Te is építesz.

Ha egy embernek önbizalmat adsz, ültetsz.

Ha egy embertől elveszed az önbizalmát ÉPÍTESZ.
És soha de soha nem fogod megtudni, mekkora kárt tettél a világban.

Ha megtanítasz másokat, hogy ők is tanítsanak meg másokat ültetni, akkor 
Te FORRADALMÁR vagy...!

Bárki, vagy bármi is hozta létre ezt az univerzumot, amiben élünk, az emberrel kapcsolatban fontos célja lehetett.

Az emberi test minden sejtje a túlélésért küzd.
Az ember alaptermészete az indulatosság. 
Ha nem vonnánk le a történelem során semmiből a tapasztalatokat,
akkor elmondható lenne, 
hogy nincs az az ember a világon, 
akit ha pofon vágnak, ne akarná azonnal visszaadni az illetőnek a pofont. 
Nincs a világon az az ember, 
akit ha megbántanak ne akarná azonnal visszasebezni az illetőt, aki megbántotta. 
Nincs a világon az az ember, 
aki ha szomorú közegben nő fel, 
vidám természetű lenne.

Hacsak nem tanul a saját és mások által elkövetett hibákból. 
A tanulás azt jelenti, hogy levonjuk a tanulságokat a megtörtént eseményekből. 
A megértés pedig azt jelenti, hogy akkor is megpróbálunk helyesen cselekedni, 
 amikor egyetlen porcikánk sem tenné ezt.

Amikor megteszed azt, amit az E gód nem tenne,
vagy nemet mondasz olyanra, 
amire az E gód igent mondana, 
csak akkor találkozol 
azzal 
az 
emberrel, 
aki 
Te vagy....!

Az idő.



A sziget...!

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: 
a Vidámság, 
a Bánat, 
a Tudás és még sok más, 
így a Szeretet is. 

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed.
Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. 
Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.

A szeretet megszólította:
Gazdagság, el tudnál vinni magaddal..?
Nem, nem tudlak..! 
A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra..!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
Büszkeség, kérlek..!
El tudnál engem is vinni..?
Nem Szeretet, nem tudlak elvinni..!
Válaszolt a Büszkeség, itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak..!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
Bánat, kérlek, vigyél el magaddal..!
Oh Szeretet !
Mondta a Bánat,én olyan szomorú vagyok, 
de egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, 
de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését.

Hirtelen megszólalt egy hang:
Gyere Szeretet, én elviszlek téged..!
Aki megszólalt, egy öregember volt. 
Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.
Amikor földet értek, az öreg elment.
A Szeretet úgy érezte, sokkal
tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem..?
Az Idő volt,mondta a Tudás.
Az Idő..?
Kérdezte a Szeretet. 
Miért segített rajtam az Idő..?
A Tudás válaszolt:
Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben 
a Szeretet..!